Belezna

Határ menti település, a Mura folyó és a Principális csatorna összefolyásánál, a Szentmihály-hegy határában, építészeti és történeti nevezetességek között.

Történet

A község első említése a 14. századból való, amikor is a Beleznay család birtokában állt. A település a török uralom alatt is lakott maradt, azonban birtokosai folyamatosan változtak. Mindez számtalan tulajdonosi torzsalkodások színterévé tette a falut is, mely majd csak az osztrák-magyar kiegyezés után indul fejlődésnek. Ekkor épült meg temploma, illetve a Bezerédy és Rüffly család kúriája is. Ebben az időben ez volt birtoka a Zichy családnak is, akik Ödön személyében pompás templomot építettek.

Látnivaló

Templom: Belezna büszkesége a katolikus templom, mely a település címerében is szerepel. A falu első temploma 1560-ban pusztult el, s a mostanit 1899-ben építette gróf Zichy Ödön, kinek síremléke a szentély mögött található. A templom építéséhez a mintát az újjáépített Mátyás templom adta. Homokkőből készült csipkés tornya szép példája a neogót építészetnek. A templom szépségét kiemeli a parkosított templomkert.

Zrinyi-újvár: A település határában állt a rövid életű a vár, mely építésével Zrinyi védelmet kívánt állítani a törökök ellen, azonban a Habsburg hadak passzivitása miatt megtartani már nem tudta. Ugyanitt egy másik korszak, a Rákosi éra védelmi eszközei is láthatóak, a déli határ védelmére emelt bunkerrendszer maradványai.

Vizek: A falu határában folyik össze a Mura, a Principális-csatorna és a Visszafolyó-patak is, kínálva élőhelyet számtalan állatnak és növény ritkaságnak is. A Murán Belezna és a horvát Kakonya között 1949-ig komp járt, mely az itt élők egyetlen összekötő kapcsa volt. Ez 1994-ben újraindult, s bár csak ünnepi alkalmakkor jár, mégis fontos híd a két nemzett között.

Érdekesség

A templomépítő Zichy Ödön birtoka volt, s így Beleznához tartozott, a gróf gyermekeiről elnevezett Sándorpuszta és Jankapuszta is. Ez utóbbihoz kötődik a 20. századi Magyar történelem egy szomorú epizódja. Ugyanis a 30-as évek elején a magyar kormány engedélyével itt usztasa kiképzőtábor létesült, ahol 50 főt képeztek ki. Ezek a horvát fasiszták gyilkolták meg 1934. október 9-én Sándor jugoszláv királyt és Louis Barthou francia külügyminisztert, mely esetnek súlyos következményei lettek Magyarországra nézve.